Dr. Balogh Áron Péter

Puskás Ágnes: A felelős üzleti magatartás gyakorlatának jövője a generációs változásokkal összefüggésben[1]

A jövendölés a XXI. század hipersebességgel változó világában meglehetősen veszélyes vállalkozás. Stefan Hajkowicz mégis vállalkozik erre, és hét olyan megatrendet[2] határoz meg, amely feltehetően tartósan befolyásolni fogja a következő évtizedekben a gazdasági, vállalati folyamatokat és a vállalatok működését. Ezek a természeti erőforrások szűkössége, a biodiverzitás és a klímavédelem kihívásai, a változó demográfiai helyzet és öregedő populáció, a digitális technológia hatása, tudatos, szociálisan érzékeny fogyasztói elvárások. Hajkowicz szerint a természeti erőforrások végességének következményeivel a gazdaságnak a következő évtizedekben szembe kell néznie, amely jelentős hatással lesz a következő generációk életminőségére. A Föld limitált ásvány-, energia-, víz- és élelmiszerkészletei az emberi élet számára alapvető jelentőségű, kimerülésük a növekvő kereslettel arányosan erősíti a versenyt és egyre jobban befolyásolja a gazdasági növekedést, és formálja a társadalom tagjait egy tudatosabb életforma irányába. Az okos-eszközök mindennapos használatával a közvetlen, helytől és időtől független kommunikáció és információáramlás feltételei váltak és válnak határtalanná. Globálisan a 2000-es években 360 millió körüli internethasználót regisztráltak, amely 2012-re 2,4 milliárdra emelkedett. A technológia változások következtében a munkavégzés természete is alapvetően változik, és feltehetően drasztikusan átformálódik néhány évtizeden belül. A digitális gazdaság a városok működését is átalakítja, a„smart city” megoldások terjedésében, aminek kezelnie szükséges a folyamatosan erősödő urbanizáció következményeit. Mindezek a jelenségek alapvető hatást gyakorolnak a következő nemzedékek személyiségére, életére és munkavégzési szokásaira.

A megatrendeket tekintve a tudatosság és felelős gondolkodás egy időkorlátot nem ismerő és határtalan világban feltehetően nem hóbort vagy divat lesz, hanem kényszer. Így mindezekre olyan hatásokként tekintek, amelyek a felelős üzleti gyakorlatokat a közeljövőben szaporítják, erősítik és hitelességüket javítják.

A felelős gondolkodás és döntéshozatal ugyanakkor személyhez kötött, így a jövőbeli fejlődési irányokban alapvetően közrejátszik az emberi mivoltunk formálódása. Ezért felmerül a kérdés, hogy mennyiben halad a következő generáció a felelősebb gondolkodás irányába, vannak-e olyan generációs jellemzők, amelyből akárcsak óvatosan is, de arra következtethetünk, hogy a felelős gondolkodás mélyebb szinten, erősebb gyökerekkel él a jövő társadalmában?

A generációk lehatárolásának többféle szempontrendszere létezik a szakirodalomban, de leggyakrabban életkorhoz kötődik. A munkaerő-piacon jelenleg négy generáció dolgozik: a boomerek (1946-1964), az X generáció munkavállalói (1965-1979), az Y generáció tagjai (1980-1995) és a „Z” generáció tagjai (1996-2010). A következő évtizedek gazdasági világát a „Z” és az a generáció (2010 után születtek) döntései fogják befolyásolni.

A „Z” generáció a technológiai fejlődés világában nő fel, ezért használják rájuk a „Facebook-generáció”, digitális benszülöttek (Prensky, 2001), zappers, azaz kapcsolgatók, „Instant online” korosztály (Mutte, 2004), netgeneráció, iGeneráció, a D (digital) vagy R generáció (Responsible) megnevezéseket egyaránt[3]. A „Z” generáció a „világ első globális nemzedéke”, életük természetes része a globalizáció, a környezeti válságok, a terrorizmus. Rugalmasak, okosak, különböző kultúrák iránt toleránsak.  Fontos a személyes szabadság számukra, gyors életritmusban élnek, inkább magukban, mint a körülöttük lévő világban bíznak, bátrak és kezdeményezőek.[4] A Grail Research kutató cég „A holnap fogyasztói: benyomások és megfigyelések a „Z” generációról” című tanulmánya szerint[5] a generáció tagjai erős felelősségtudattal rendelkeznek, az információs túlburjánzásnak köszönhetően jól tájékozottak a nehézségekről, gazdasági helyzetről, klímaváltozásról más környezeti problémákról.[6] A társadalmi felelősség alapvetően befolyással van fogyasztói döntéseikre és munkavállalásukra. Generációs elvárás, hogy a vállalatok a termékek előállítása során azok környezetre gyakorolt hatását figyelembe vegyék, vásárlási szokásaikat a közösségi programok és kommunikáció alakítja. A technológiai fejlődés és az új generációs elvárások – számos egyéb körülménnyel együtt – új munkakultúrát is eredményeznek. A munkavállalásban rendkívül mobilisak, ami a munkaerőpiac radikális átalakulásával összefüggésben (munkaerőhiány, öregedő társadalmak) a munkáltatókat arra kényszeríti, hogy tevékenységüket a korábbinál nagyobb mértékben a munkavállalói elvárásokhoz igazítsák. Az a generáció tagjai jelenleg nagyon fiatalok, a feltételezések szerint a jól képzettség és anyagiasság lesz a két kulcsjellemzőjük. Mire belőlük munkavállaló lesz, a technológia oly mértékben megváltoztathatja a munkaerőpiacot, hogy eltűnhetnek az irodák, globális munkahelyek és cégek működhetnek[7]. A generációkutatásokból az látszik, hogy a jelenleg a versenyképesség motorjának tartott Y generációs munkaerő és a napjainkban illetve a jövőben munkába álló új generációs munkavállalók számára a tudatosság, a társadalmi, környezeti problémák iránti érzékenység fokozottan megmutatkozik.

A másik folyamat, ami hatással lehet a felelős üzleti magatartás gyakorlatának terjedésére az a női szerepek megváltozása, a gazdasági, tudományos életben való jelenlétük növekedése. A klasszikus munkavállalói világ a „fordista” modellre[8] épült, amely szerint a munkáltató egy jól körülhatárolt, atomszerű[9] termelő tevékenységet végző egységes, osztatlan entitás, jól meghatározható központosított irányítással. Ennek a jogviszonynak a másik oldalán álló munkavállaló egy teljes munkaidőben foglalkoztatott kenyérkereső férfi, aki alapvetően hosszú távú kapcsolatra szerződik, ezáltal képes egyedüli fenntartóként családja jólétének biztosítására. A világháborúkat követően kialakult munkaerő-hiánynak köszönhetően megjelent a női munkaerő foglalkoztatása, amely elterjedésével a XXI. század családmodellje már nem a kenyérkereső férfire épül, hanem a férfi és női munkaerő által teremtett javak összességére. Ebből kinőve folyamatosan emelkedik a női vezetők, női akadémikusok száma is. A női munkaerő létének természetességével olyan szempontok jelenhetnek meg nagyobb hangsúllyal a gazdasági döntéshozatal és tudományos gondolkodás világában, amely túllépve a szigorú racionalitáson és logikai sérthetetlenségen, etikai elveken, empátián nyugszanak.[10] Habár tudományos kutatások eredményeivel nem tudom igazolni, így csak egy véleményként szerepelhet itt, hogy a nők gazdasági életben való szerepének növekedésével a vállalkozások fókusza egyre erőteljesebben a társadalmi felelősségük felé fordul, amelyet majd az instrumentális szemlélet mellett az egyre erősödő etikai és integratív szemlélet irányít.

Összefoglalva tehát a felelős üzleti magatartásra egy tartalmában formálódó, azonban hosszútávú, egyre erősödő jelenségre tekintek, mivel meggyőződésem szerint számos olyan gazdasági, társadalmi változás látszik, amely a jelenség meggyökeresedését eredményezik, ezek alapján jövőbeli szemléletformáló hatását feltételezi. A felelős vállalat kulcsa a felelős vállalatvezető és felelős munkavállaló, amely szerepeket véleményem szerint az új generáció „kitermeli”, kialakítja, ha más okból nem, akkor a fenntarthatóságért folytatott küzdelem miatti kényszerből.

[1] A bejegyzés az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-4 kódszámú ÚJ Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból Finanszírozott szakmai támogatásával készült.

[2] A megatrend kifejezés John Naisbitt 1984-ben „Megatrends: Ten New Directions Transforming our Lives” című könyvéből származik, Hajkowicz Naisbitt korábbi megállapításait vizsgálta felül és színezte a jelen kornak megfelelően 2015-ben

[3] Heckenberg N.R.-McDuff, R. – Smith C.P. – White A.G., Generation of optical phase singularities by computer-generated holograms, Optics Letters, 1992, 3, 221-223.

[4] Pál Eszter (szerk), Tudománykommunikáció a Z generációnak, a Z generációról, 2011, http://www.zgeneracio.hu/tanulmanyok (2020. február 4-ei letöltés)

[5] Consumers of tomorrow: Insights and observations about Generation Z., 2011, http://www.grailresearch.com/pdf/ContenPodsPdf/Consumers_of_Tomorrow_ Insights_and_Observations_About_Generation_Z.pdf (2020. február 4-ei letöltés)

[6] Budac, Camelia, Next Generation of Consumers – Challenges and Opportunitie for Brands, Bulletin of Taras Shevchenko National University of Kyiv, Economics, 2015, 6, 6-10 7-8.

[7] Kissné András Klára A Magyar Honvédség Hivatásos és szerződéses állományának valamint a versenyszféra motiváltságának összehasonlító elemzése, Doktori (PhD) értekezés https://ludita.uni-nke.hu/repozitorium/handle/11410/9954 (2020. június 1-jei letöltés) 31.

[8] European Commisssion, Transformation of labour and future of law in Europe, Final Report, 1998.

[9] Freedland, (eds), The Disintegration of the Emlpoying Enterprise and its Significance for the Presonal Scope of Employment Law, Kézirat, 2005., 5.

[10] ld. például Julie Nelson „dobogó szív” paradigmáját